Járóbeteg-közös kezelés. Belgyógyászat "A" épület járóbeteg szakellátás
Legfontosabb - Perinatológiai folyóirat - Három járóbeteg-kezelés összehasonlítása a hányinger járóbeteg-közös kezelés a hányás kezelésében a terhesség alatt perinatológiai folyóirat - Perinatológiai folyóirat - Három járóbeteg-kezelés összehasonlítása a hányinger és a hányás kezelésében a terhesség alatt perinatológiai folyóirat - Perinatológiai folyóirat - Perinatológiai folyóirat Absztrakt CÉLKITŰZÉS: Ez a tanulmány a piridoxin — metoklopramid kombinációs terápiát hasonlítja össze a proklorperazin és prometazin monoterápiával a hányinger és hányás ambuláns kezelésében a terhesség alatt.
A betegeket prospektív módon három kezelési csoportba soroltuk be: piridoxin-metoklopramid, proklorperazin vagy prometazin. A betegek a harmadik napon és a harmadik napon szubjektív válaszukat rögzítették az adott kezelésre és a hányásos epizódok számára.
A három kezelési csoportot összehasonlították a terápiás válaszra.
ESzCsM rendelet A jogszabály mai napon A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
A proklórperazint, a prometazint, a metoklopramidot és a piridoxint B6-vitamin vagy Járóbeteg-közös kezelés gyakran használják első vonalbeli terápiának. A tanulmányok többsége a hyperemesis gravidarum kezelésére összpontosít, a terhesség alatti émelygés és hányás kevés vizsgálatával. A vizsgálat célja a három általánosan előírt gyógyszeres kezelés hatékonyságának értékelése a terhesség alatti émelygés és hányás járóbeteg-kezelésében: a B 6- metoklopramid kombináció, a proklorperazin és a prometazin.
A terápiás sikereket szubjektíven és objektíven értékeltük a tünetek felbontásának mértékével, a mellékhatások előfordulásával, valamint a kórházi kezelés sebességével. Az etikai testület jóváhagyásával a vizsgálatba bevont betegekről tájékozott beleegyezés született. A betegeket magán- és klinikai általános szülészeti populációból vették fel.
Járóbeteg ellátás – Érsebészeti és Endovaszkuláris Tanszék
Minden résztvevő általános fizikai és szülészeti értékelésen ment keresztül. Az ultrahangvizsgálat megerősítette a terhesség korhatárát, életképességét és sokaságát. A laboratóriumi vizsgálatok során a teljes vérszámot, a vizeletvizsgálatot tenyészettel, a szabad T4-et és a pajzsmirigy-stimuláló hormonot, valamint a hepatitisz B felületi antigén-vizsgálatát végeztük.
Minden betegnek azt tanácsolta, hogy a tüneteik javulása előtt abba kell hagyni a vas- vagy vitamin-kiegészítést. A randomizálás előtt a vizsgálatból kizárt betegek közé tartoztak a hányinger vagy hányás, a kezdeti értékelés során kórházi felvételt igénylő nők, a jelenlegi terhességük alatt a hyperemesis gravidarumot kórházi vagy kezelt nők, valamint a nyomon követés járóbeteg-közös kezelés.
A klinikai pajzsmirigy-betegség kizárási tényező volt. A járóbeteg-közös kezelés betegeket azonban csak enyhe diszfunkcióval alacsony TSH, normál szabad T4 és a pajzsmirigy-betegség előfordulását nem vették figyelembe. A nő abnormális TSH-val és abnormális szabad T4-gyel kizárt. A betegeket három csoportra osztották, a számítógép által generált randomizáció alapján.
Keresés űrlap
Az A csoportba tartozó betegek egy 50 mg-os intramuszkuláris piridoxin injekciót kaptak, szükség esetén 6 óránként 10 mg metoklopramiddal.
A B csoportba tartozó járóbeteg-közös kezelés szükség szerint 12 óránként proklorperazint kaptak, vagy szükség esetén 6 óránként orálisan, 10 mg-os orálisan, vagy 6 mg-os orálisan. A C járóbeteg-közös kezelés tartozó betegek szükség esetén 6 óránként 25 mg prometazint kaptak.
A tüneteket a betegek a kezelés harmadik napján szubjektív módon értékelték és rögzítették. A páciens az 1—5-ös szubjektív pontszámokat a következőképpen állapította meg: sokkal rosszabb 1rosszabb 2ugyanaz 3jobb 4és sokkal jobb 5.
A válaszokat ezután két alcsoportra osztottuk: azokat, amelyek 1—3 ugyanolyan rosszabb és 4—5 jobb járóbeteg-közös kezelés kaptak. Ezen túlmenően a betegek azt is jelentették, hogy a gyógyszerek megfelelnek. A kezelési hatékonyságra vonatkozó mennyiségi adatok megszerzéséhez minden beteg a kezelés előtt és a harmadik napon rögzítette a hányásszakaszok számát. A száraz melegeket hányingernek, de nem hányásnak számították.
A közleményt járóbeteg-közös kezelés alábbiakban olvashatjátok változtatás nélkül. Az önkormányzatok országszerte, pártállástól függetlenül erőn felül veszik ki részüket a védekezésből és a napról napra drámaibb szociális válság helyi kezeléséből. Mivel a válság által leginkább sújtott iparágak a nagyvárosokban összpontosulnak, és itt élnek a legtöbben azok közül, akiknek megélhetése most veszélybe került, a budapesti kerületi önkormányzatokra a szociális válság enyhítésében minden eddiginél nagyobb szerep hárul. A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idősgondozás és a gyermekétkeztetés terén éppúgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg-közös kezelés ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.
A tünetek romlását értékelték, és a betegek felvételét a hidratálásra vagy a fekvőbetegek kezelésére egyéni alapon vizsgálták. Megfigyelték a hányinger vagy hányás specifikus kezelésére szolgáló kórházi kezelést. Az alkalmazott statisztikai elemzés χ 2, varianciaanalízis és a Kruskal — Wallis tesztek.
Összességében 12 beteg elveszett a nyomon követéshez, hasonlóan elosztva a csoportok között három, öt és járóbeteg-közös kezelés az A, B és C csoportból.
Mi a különbség a fekvőbeteg- és a járóbeteg-kezelés között? Válasz 1: Nincs jelentős különbség a betegek és a betegek között járóbeteg-kezelés ugyanúgy, mint mindkét esetben a betegnek kórházba kell látogatnia, de a különbség abban a pillanatban merül fel, hogy a beteg a kórházban töltött időt tölt be. Számos olyan egészségügyi kezelés létezik, amelyben a betegnek nem kell kórházban maradnia, és a mindennapi élet minden funkcióját megfelelően elvégezheti.
Egy beteg kilépett a vizsgálatból akut dystonikus reakciók miatt, amelyek a kezelés 3. A tünetek az utolsó adag beadását követően órával spontán megszűntek. Ez a páciens tovább csökkentette az antiemetikus kezelést, és nemkívánatos terhességet szenvedett el. Az A csoportba tartozó 54 betegnél, a B csoport 50 betegén és a C csoportban 52 betegnél végzett adatelemzést végeztünk. A csoportok között nem volt statisztikailag szignifikáns különbség, összehasonlítva az anyai életkor, a terhességi kor, a paritás és a későbbi kórházi kezelés során.
A kábítószer-használat és a megfelelés mindhárom csoporthoz hasonló volt. Az A csoportba tartozó betegek nem fejeztek ki nehézséget vagy aggodalmat a piridoxin intramuszkuláris injekcióként történő alkalmazása tekintetében, nem pedig orális formában.
Teljes méretű asztal Míg a kezelés előtt nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a csoportok között a hányásszakaszok számában, az A csoport járóbeteg-közös kezelés után szignifikánsan kisebb számú hányás volt, mint a B vagy C csoportban 2. Teljes méretű asztal Szubjektív beteg válasz a járóbeteg-közös kezelés antiemetikus kezelésre.
A Kruskal — Wallis-tesztet is alkalmazták a három csoport értékelésére a különböző antiemetikus kezelésekre adott szubjektív járóbeteg-közös kezelés tekintetében. A járóbeteg-közös kezelés 14 betegnél a szabad T4-es határvonal emelkedett, de a normális pajzsmirigy-stimuláló hormonszint.
Ízelítő képzésünkből - Triggerpont terápia és fascia lazító technikák
A pajzsmirigy működésének vizsgálatát járóbeteg-közös kezelés második trimeszterben megismételtük, és az egészben normális volt. A későbbi terhességi kurzusok hasonlóak voltak a három csoportban.
Járóbeteg-közös kezelés észleltek újszülöttkori anomáliákat, kivéve járóbeteg-közös kezelés proklorperazin csoportban egy kamrai szekunder defektust. Egyik betegnek sem volt releváns allergiás reakciója. A tünetek általában rosszabbak, de a nap folyamán továbbra is fennállhatnak.
A terhesség által kiváltott hányinger és terhesség kialakulása nem egyértelmű. A choriongonadotropint arra alapozták, hogy a hányinger és a hányás gyakrabban fordulnak elő ugyanabban az időben. Mások nem találtak kapcsolatot a chorion gonadotropin és a terhesség hányinger között.
Azok a szerek, amelyek fokozzák a záróizom-tónust és elősegítik a gyomor-bélrendszeri motilitást, mint például a metoklopramid, segíthetnek megakadályozni a refluxot, amely hányingerként vagy hányásként jelentkezhet.
A kisebb étkezések gyakrabban is segíthetnek. Kimutatták, hogy az kombinált születésszabályozó tablettákban lévő ösztrogének dózisfüggő módon hányingert vagy hányást okoznak.
Mi a különbség a fekvőbeteg- és a járóbeteg-kezelés között?
A szociális és pszichológiai tényezők szintén hozzájárulhatnak a hányinger súlyosságához. Néhányan evolúciós előnyt írtak le a hányingerre és a hányásra, védve a magzatot az járóbeteg-közös kezelés lévő bizonyos káros anyagoktól. A piridoxinigény a terhesség ideje alatt megnő, de a normál terhességben a terhesség második és harmadik trimesztere előtt nem észlelhető alacsony szérumkoncentráció. A piridoxin hiány klinikai tünetek nélkül gyakori a terhesség alatt.
A piridoxint és járóbeteg-közös kezelés doxil-amint a Bendectin ® készítménybe foglalták be, amelyet az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal jóváhagyott a terhesség alatti hányinger alkalmazására, mielőtt később kihúzták volna a piacról. Ha a piridoxin önmagában nem sikeres, akkor kombinációs kezelési módot javasoltak. A megfigyelt hatás gyakran egyáltalán nem volt hatással.
Bár nem tudtuk megismételni az eredményeiket, mások orálisan adták be a hatékony orális piridoxint. Ezért orális piridoxint nem alkalmaztak. A parenterális és orális gyógyszerek kombinációja esetén a betegek elégedettsége fokozódhat.
Ez arra késztetett bennünket, hogy egyesítsük az intramuszkuláris piridoxin injekciót és az orális metoklopramidot.
A két ágens kombinálásának oka, és azzal, hogy összehasonlítottuk, hogy a két másik ágenssel történő kezelés kifejezetten a helyi közös gyakorlatot tükrözi. Elismerjük, hogy ezek a kezelések nem feltétlenül az első választási módok a többi közösségben. Azt is megértjük, hogy az ilyen csoportosítás két kérdéssel is foglalkozhat, amelyek önállóan is működhetnek, és összehasonlíthatják azt a monoterápiával.
A placebo hatás az adagolás útján szintén szerepet játszhat a beteg válaszában, amelyet nem osztanak a proklorperazint vagy prometazint szedő csoportok.
Nem szándékoztunk járóbeteg-közös kezelés az adagolás módját intramuszkuláris vs orális vagy rektális vagy placebo hatást, ami vonzóbb, de eltérő vizsgálatot eredményezett. Arra szántuk, hogy tükrözze a megalapozott helyi gyakorlatokat, így a betegek megfelelő csoportját ebben a tanulmányban. A metoklopramid ellensúlyozza a gyomor-bél traktus néhány fiziológiai változását a terhesség alatt, ami hányingert vagy hányást okozhat.
Segít megerősíteni az alsó nyelőcső sphincter bazális sphincter tónusát, amely általában a terhesség alatt csökken. Ez puffadáshoz és bélelváltozáshoz vezethet, amely hányinger vagy rossz közérzet lehet. Egyesek ezeket a változásokat a progeszteron vagy a chorion gonadotropin hatásainak tulajdonítják.
Farmakológiai szempontból úgy tűnik, hogy a metoklopramid ezeket a specifikus problémákat úgy oldja meg, hogy elősegíti a felső gasztrointesztinális traktus motilitását, megnyugtatja a pyloric sphinctert és a duodenalis izzót, és növeli az alsó nyelőcső sphincter tónust. A betegek szubjektív válasza a különböző kezelési módokra a kezelés sikerének járóbeteg-közös kezelés fontos mércéje, mivel a kezelés fő indikációja a szubjektív tünetek enyhítése.
Úgy tűnt, hogy a piridoxin-metoklopramid-csoport előnyös, ha a betegek szubjektív válaszát értékelik.
