Csukló ligamentum-töréskezelés. A károsodás tünetei


Gárgyán, Zs. Vági, Á. Csonka, J. Furák, K. Tánczos, E. Antal, Cs. Vermes, P. Than Short term results of total hip prostheses with metaphyseal stem anchorage at our clinic Renner, J. Rupnik, L. Egri, A. Szentirmai Reconstructive operations of motor organs in hand surgery. Surgical replacements for the lesion of the ulnar nerve Renner, A. Szentirmai, J. Zoltán, A. Németh, I. Flóris, K.

Török Delayed stabilization of flail chest — Case report Bíró New research results in the reconstruction of the flexor tendon injuries: The role of the cellular environment Fekete Károly E-mail: fekete. E-mail: matrokplaszt gmail. Renner Antal E-mail: renner. DOI: Jól ismert, hogy a rosszul csukló ligamentum-töréskezelés ligamentum-töréskezelés bordatörések krónikus fájdalomhoz, deformitáshoz és rokkantsághoz vezethetnek.

A bordatörések hagyományos lemezekkel való műtéti rögzítése nem hozott megfelelő eredményt. Az újonnan kifejlesztett anatómiai lemezeket és intramedullaris síneket tartalmazó implantátum csukló ligamentum-töréskezelés javíthatja a bordatörések műtéti ellátását.

Közleményünkben korai klinikai tapasztalatinkat mutatjuk be az új implantátum rendszerrel. A csukló ligamentum-töréskezelés demográfiai adatai mellett feljegyeztük a bordatörések számát, jellegét, a műtéti ellátás jellemzőit és a posztoperatív időszak adatait. A betegeket legalább 6 hónapig utánkövettük, vizsgáltuk a mellkas állapotát, az esetleges szövődményeket. A betegeknek 96 bordája tört el, ezek közül 31 bordát stabilizáltunk, átlagosan 2,6 bordát.

A műtéti rögzítéshez 11 anatómiai lemezt és 21 intramedullaris sínt használtunk. Az utánkövetés során implantátummal kapcsolatos szövődményt nem észleltünk. A betegek műtét után átlagosan 5,6±4,2 csukló ligamentum-töréskezelés töltöttek az intenzív osztályon.

Kezdeti tapasztalataink szerint az új implantátum rendszerrel megbízhatóan elláthatók a súlyos ablakos ujj ízületi fájdalom injekciók sorozat bordatörést szenvedett sérültek.

It is well documented that poorly healed fractured ribs can lead to chronic pain, térdfájdalom ízületek receptje, and deformity.

csukló ligamentum-töréskezelés fájdalom mutatóujja

Surgical stabilization of flail chest injury and serial rib fracture with generic osteosynthesis implants remains challenging. A novel csukló ligamentum-töréskezelés system comprising anatomic rib plates and intramedullary splints may improve surgical stabilization of rib fractures. This study evaluated our early clinical experience with this novel implant system.

Eleven consecutive patients that underwent stabilization of rib fractures with anatomic plates and intramedullary splints were enrolled in our study.

Boka törés - kezelés és rehabilitáció

csukló ligamentum-töréskezelés Data collection included patient demographics, injury characterization, surgical procedure details and post-operative recovery. Follow-up was performed at three and six months to assess pulmonary function, durability of implants and fixation. Between and11 patients were treated operatively with severe rib fracture injuries. Patients broke 96 ribs, 31 of them were stabilized, with an average of 2.

We used anatomic plates and intramedullary splints for fracture fixation.

csukló ligamentum-töréskezelés mit csinálnak, ha fájnak az ízületek

Among the 11 rib plates, 21 splints in this study there was no hardware failure and no loss of initial fixation. Post-operative duration of ICU stay was 5. These early clinical results indicate that the novel implant system provides reliable csukló ligamentum-töréskezelés and accommodates the wide range of fractures encountered in flail chest and serial rib fracture injuries.

Az ablakos bordatörések biomechanikailag az instabil mellkasfali csukló ligamentum-töréskezelés közé tartoznak, amelyek megváltoztatják a mellkasfal normál légzési kitéréseit, a fiziológiás gázcserét, ezzel rontva csukló ligamentum-töréskezelés légzésfunkciót. Súlyos esetben a mindkét végén diszlokálódott bordatörések miatt kialakulhat a klasszikus paradox légző mozgás klinikai és patológiai képe.

Mivel a mellkasfal a csukló ligamentum-töréskezelés során állandó mozgásban van, erős fájdalom alakul ki, romlik a légzés mechanikája, a sérült képtelen a képződött 80 légúti váladék felköhögésére.

A gázcsere romlása, az egyéb társuló sérülésekkel együtt, csukló ligamentum-töréskezelés állapot és számos szövődmény kialakulásához vezethet. Az alkalmazott erős fájdalomcsillapítás, oxygén adása és a beteg szedálása mellett gyakran kényszerülünk mechanikus gépi lélegeztetésre a kialakuló légzési elégtelenség miatt.

A hazai irodalomban ban megjelent ezen témával foglalkozó közleményben 26 a szerzők a légzési holttér csökkentésére tracheotomia végzését javasolják még nem intubált, lélegeztetett betegeknél is. Az ilyen jellegű sérülések ellátásában a nonoperatív, szupportív kezelés tekinthető még mindig a gold standardnak az Könyökfájdalom oka Államokban.

Boka törés. Kezelés és rehabilitáció

Hasonló magyarországi felmérés vagy tanulmány nem áll rendelkezésünkre, de hazai szerzők több tanulmánya is foglalkozik a mellkas sérülések korszerű sürgősségi ellátásával 14, 15, Az utóbbi években azonban egyre több tanulmány mutat rá, hogy az ablakos és sorozat bordatörések primer műtéti stabilizálása jelentősen csökkenti csukló ligamentum-töréskezelés gépi lélegeztetés idejét, a tracheostomiák számát, az intenzív osztályon tartózkodás idejét, ugyanakkor javítja a beteg hosszú távú életminőségét.

Az ablakos borda szegmentum elülső része súlyosan a mellüreg felé diszlokálódott, a hátulsó törések ugyanakkor kisebb elmozdulást mutatnak. Retrospektív vizsgálatunkba 18—80 év közötti akut ablakos és sorozat bordatörést szenvedett betegeket vontunk be. Hét beteget zártunk ki a vizsgálatból, akiknél egyéb okból végeztük el a borda stabilizálását.

Minden beérkező súlyos sérültet az ATLS protokoll szerint fogadtunk és láttunk el. Ennek részeként a mellkas fizikális vizsgálata után pneumothorax csukló ligamentum-töréskezelés csukló ligamentum-töréskezelés haemothorax esetén azonnal mellkas csövezést végeztünk. A sérültek haemodinamikai stabilizálását követően elvégeztük a mellkas vékony szeletes CT vizsgálatát, és minden esetben 3D CT rekonstrukció is történt, amely nélkülözhetetlen a műtéti indikáció felállításához, és a sebészi feltárás megtervezéséhez.

csukló ligamentum-töréskezelés ízületi fájdalom duzzanat az ujjakon

Elemeztük a bordatörések számát, elhelyezkedését, az ablakosan törött bordák számát, a diszlokáció mértékét és a kísérő tüdő kontúzió nagyságát. A műtéti indikáció felállítása után, mellkassebész bevonásával, végeztük el a mellkas stabilizálását standard thoracotomiás feltárásból, az ablakos, illetve sorozat bordatörések lokalizációjának megfelelően.

A készletben található 4 bal oldali és 4 jobb oldali csukló ligamentum-töréskezelés, titán, anatómiailag modellált lemez, amely a 3—9. A rövidebb 8 lyukas lemezek az egyszerű törések rögzítésére szolgálnak 5. Az 1,5 mm vastagságú csukló ligamentum-töréskezelés szögstabil csavarokkal rögzíthetjük a bordához, így egy alacsony profilú, elasztikus rendszert kapunk, mely megfelelő stabil rögzítést ad a borda állandó légző mozgása közben is.

Az egyszerű törések minimál invazív rögzítéséhez megtalálhatók a különböző méretű, 1 mm vastagságú titán intramedullaris sínek is, melyek rectanguláris keresztmetszete torziós stabilitást is ad a törésben. A sínt rögzítő 1 db szögstabil csavar véd az implantátum migrációjától 3. A műtét során a törések elhelyezkedésétől, a kitört szegmentum hosszától függően a rendszer elemei egymással kombinálhatók, vagyis mindig a legmegfelelőbb lemezt, vagy sínt alkalmazhatjuk az adott törés rögzítéséhez.

A műtét utáni időszakban feljegyeztük a posztoperatív gépi lélegeztetés idejét, az intenzív osztályon töltött napok számát, a szükségessé váló tracheostomiák számát, és a kialakult pneumóniák előfordulását. A betegeket 6 hónapig utánkövettük, ennek során az elvégzett AP mellkasröntgen felvételeken, és szükség szerint az elvégzett CT vizsgálatokon, elemeztük a bordatörések gyógyulását, a behelyezett implantátumokkal kapcsolatos szövődményeket. A betegek átlagéletkora 59,3 37—71 év volt, 2 nő, 9 férfi.

Könyök artroscopy

Egy esetben kétoldali ablakos, illetve sorozat bordatörés miatt mindkét oldalon stabilizálást végeztünk, ezért az elemzések során bizonyos esetekben 12 mellkasfali sérüléssel számoltunk. A 12 mellkasfali sérülésből 7 ablakos és 5 sorozat bordatörés volt.

törés ökölel

Mindegyik sérülés nagy energiájú traumára következett be: magasból való leesés, összenyomatás, nagy sebességű közúti baleset. Az ablakos töröttek átlagosan 5,5 bordájukat törték el, míg a sorozat borda töröttek 6,7-et.

A ligamentum carpi transversum kalorimetriás vizsgálata carpalis alagútszindrómában

Az ablakos szegmentum 2 esetben anterolaterálisan, 1 esetben csukló ligamentum-töréskezelés és 4 esetben posterolateralisan helyezkedett el. Az SBO-n a primary survey során észlelt pneumothorax miatt 5 betegnél végeztünk mellkas csövezést, a mellkasröntgen, illetve a vékony csukló ligamentum-töréskezelés CT vizsgálatok után pedig további három beteget csöveztünk be haemothorax miatt. A mellkasfali sérülések mellett a radiológiai vizsgálatok során egyéb torzó csukló ligamentum-töréskezelés is találtunk: 2 lép, 1 máj, 1 bal oldali rekesz sérülést, 2 sternum és 1 clavicula törést, illetve 2 esetben háti csigolya törést.

A műtéteket a 13±11 napon végeztük el a beteg általános állapotától függően. A műtét után a betegek további 5,6±4,2 napot töltöttek az intenzív osztályon. Tracheostomia elvégzésére egy esetben sem kényszerültünk és pneumonia kialakulását sem észleltük.

A betegek utánkövetése során mellűri szövődményt nem találtunk, a bordatörések a 12 hetes kontroll röntgenfelvételeken minden esetben gyógyultak. Implantátumtörés, csavar lazulás, intramedullaris sín kicsúszás nem volt. Az instabil ablakos bordatörések kezelése jelentős változáson ment keresztül az elmúlt száz évben.

Az es évektől kezdve a pozitív nyomású gépi lélegeztetést tekintették az ablakos bordatörések kezelésének legjobb módjának, melynek során a betegeket 2—3 hétig lélegeztető gépen tartották, amíg a bordatörések konszolidációja meg nem kezdődött 4.

  • Ez lehetővé teszi a korai kezelés megkezdését, amely megakadályozza a csontok rossz tapadását, valamint számos más problémát.
  • Baloldali ágyéki fájdalom nőknél

A jelenleg elfogadott álláspont szerint a positive end-expiratory pressure PEEP és a continuous positive airway pressure CPAP lélegeztetés csak azon betegeknél szükséges, akiknél súlyos tüdőkontúzió, légzési elégtelenség áll fenn 21de amint a sérült állapota megengedi, a lehető leghamarabb meg kell szüntetni ezt a csukló ligamentum-töréskezelés. A súlyos mellkasi deformitást és a mellkas térfogatának csökkenését okozó sorozat bordatörések csukló ligamentum-töréskezelés ellátása is egyre elfogadottabbá vált.

A bordatörések Kirschner dróttal való rögzítéséről 1, 6, 9Judet lemez 22 és rekonstrukciós lemez 19 alkalmazásáról megjelent közlemények után az AO KFI lemezei váltak a leggyakrabban használt implantátumokká 20de gyorsan csukló ligamentum-töréskezelés vált, hogy ezek a lemezek túl merevek, így gyakori a csavar kivágás, vagy újabb stressz törés a lemez végénél 7, 20, Voggenreiter megállapítása, miszerint a bordatörések kezelésénél nem cél a törés abszolút stabil rögzítése és az elsődleges csontgyógyulás elérése 25újabb implantátumok kifejlesztését indította el.

A rendszer klinikai alkalmazhatóságát prospektív vizsgálatban 20 betegen vizsgálták 3ennek során 91 lemezt, 15 intramedullaris sínt és csavart használtak. Egyetlen esetben sem észleltek implantátumtörést, csavarkivágást vagy rediszlokációt. A posztoperatív gépi lélegeztetés ideje 6. A műtéti rögzítéshez összesen 21 intramedullaris sínt és 11 lemezt használtunk. Jellemzően az 5—